Azonosító:
Jelszó:

Hagyomány kötelez

A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekszünk Verőce hírnevét öregbíteni a kulturális rendezvények szervezésével, az idegenforgalom fejlesztésével és a hagyományok ápolásával.
A látnivalók gazdagságára jellemző, hogy felsorolni őket meghaladja e köszöntő terjedelmét.

Az Ybl Miklós által épített támfal és függőkertek, a Gorka Géza Kerámiamúzeum, Géza fejedelem, Keresztelő Szent János, Szent Kristóf, a Honfoglaló harcos és Wass Albert szobra, a Magyarkúti Irma-forrás, a Nagy Lajos király tér szökőkútja mind egy-egy kis csodája életünknek.

Honfoglaló magyarok

A rómaiak hídfőállást és őrtornyot építettek a falu határában a Duna parton. A honfoglaló magyarok is hamar birtokba vehették a területet, mert Anonymus Gesta Hungarorumában leírja, hogy:..."Árpád vezér és övéi: a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett"... E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakóhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság.

Huszár (Pufi)-kastély

A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven. Harminc éves, amikor pályája hirtelen magasba szökken: az első magyar némafilm főszereplője lesz (Pufi cipőt vesz, 1914, 3 perc). Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbál, és sikerei egymást követik. A harmincas években vásárolja meg a Verőce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen tölti szabadságát. Gyakori vendégei közé tartozik többek között Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökíti Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok). Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt, legendás étvágyáról sokat tudnának elmondani az idős verőceiek. Huszár Károly 1940-ben hal meg, Tokióban.