Azonosító:
Jelszó:

Hagyomány kötelez

A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekszünk Verőce hírnevét öregbíteni a kulturális rendezvények szervezésével, az idegenforgalom fejlesztésével és a hagyományok ápolásával.
A látnivalók gazdagságára jellemző, hogy felsorolni őket meghaladja e köszöntő terjedelmét.

Az Ybl Miklós által épített támfal és függőkertek, a Gorka Géza Kerámiamúzeum, Géza fejedelem, Keresztelő Szent János, Szent Kristóf, a Honfoglaló harcos és Wass Albert szobra, a Magyarkúti Irma-forrás, a Nagy Lajos király tér szökőkútja mind egy-egy kis csodája életünknek.

Honfoglaló magyarok

A rómaiak hídfőállást és őrtornyot építettek a falu határában a Duna parton. A honfoglaló magyarok is hamar birtokba vehették a területet, mert Anonymus Gesta Hungarorumában leírja, hogy:..."Árpád vezér és övéi: a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett"... E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakóhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság.

Királyréti Erdei Vasút

A vasutat 1893-ban építtette Frankensiessdorf Henrik porosz gróf, a kitermelt fa elszállítása, Kismaros - Szokolya - Huta(ma Királyrét) - Adolfkút között. A 600 mm nyomközű vasútvonal később bővült Kismaros - Duna-part, Kismaros - Nógrádverőce (ma Verőce), Királyrét - Bujdázó szárnyvonalakkal. Később Pap-hegyen javítóműhelyt és kőzúzót létesítettek. A vasút feladata ekkor kőszállítás, zúzalék illetve fa fuvarozás volt. Menetrend szerinti személyszállítás Kismaros - Királyrét között 1954. május 26.-án kezdődött. Ebben az évben állították forgalomba a dieselmozdonyokat. Az utolsó gőzvontatású különvonat 1972 szeptember 30-án érkezett Királyrétre. Ekkor már az éves személyforgalom 400-500 ezer utas. A Királyréti Állami Erdei Vasutat 1976. június 6-án Úttörővasúttá avatták, 1979-től 1981-ig a pályát 760 mm nyomtávolságúra építették át. 1990-től a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasút nevű alapítvány támogatásával az Ipoly-Erdő Rt. üzemelteti. Ma a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasútért Közalapítvány (Kismaros) népszerűsíti, természetvédelmi központtá fejlesztését szervezi.