Azonosító:
Jelszó:

Hagyomány kötelez

A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekszünk Verőce hírnevét öregbíteni a kulturális rendezvények szervezésével, az idegenforgalom fejlesztésével és a hagyományok ápolásával.
A látnivalók gazdagságára jellemző, hogy felsorolni őket meghaladja e köszöntő terjedelmét.

Az Ybl Miklós által épített támfal és függőkertek, a Gorka Géza Kerámiamúzeum, Géza fejedelem, Keresztelő Szent János, Szent Kristóf, a Honfoglaló harcos és Wass Albert szobra, a Magyarkúti Irma-forrás, a Nagy Lajos király tér szökőkútja mind egy-egy kis csodája életünknek.

Honfoglaló magyarok

A rómaiak hídfőállást és őrtornyot építettek a falu határában a Duna parton. A honfoglaló magyarok is hamar birtokba vehették a területet, mert Anonymus Gesta Hungarorumában leírja, hogy:..."Árpád vezér és övéi: a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett"... E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakóhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság.

Migazzi-kastély

Az épület előtörténetével kapcsolatban kevés hiteles adattal rendelkezünk. Egyes feltételezések szerint az épület alapjául egy római kori őrtorony szolgált, amelynek bizonyos részletei ma is láthatók még a kazánház falába beépítve. A középkorban a torony romjain Hunyadi Mátyás építtet vadászkastélyt, a kastély parkjában pedig fát ültet, ami a mai napig megtalálható az Expressz tábor területén. 1526 után három alkalommal rendeztek országgyűlést a kastély alatti területen, az átkelést pedig egy ideiglenes Duna-híd segítette elő. A híd az épülettel együtt a török korban teljesen elpusztult. A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, később bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban. Tervezője Izodore Canevale, a híres olasz építész, aki a váci Dómot tervezője is volt. Fél évszázaddal később klasszicista ízlés szerint átalakították. Híres bérlői közé tartozott Zubovics Fedor huszárkapitány, akiről sok igaz és legendás történet maradt fenn a környéken. Az ő szolgálatában állt Sisa Pista, a börzsönyi betyár. A huszadik században papi otthonként, majd menekültotthonként funkcionált, míg 1954-től máig a váci püspökség kezelésében nyugdíjas és beteg szerzetesnők számára biztosít otthont.